(Majorana hortensis)

 Éveő

Származása :

A kerti majoránna Délnyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos. Hazánkba a XVI. században került.

Jellemzői :

25-40 cm magasra nő. Szára négyélű, dúsan elágazó. Tojásdad levelei szürkén molyhosak. Virágai fehérek vagy zöldes rózsaszínűek.

Környezeti igényei:
Tápdús, gyorsan felmelegedő, jó vízgazdálkodású talajt, napos fekvésű helyet szeret.
Termeszthető a fűszerkertben és cserépben. Az ablakban télen cserepesként jól mutat és hasznos is.

Szaporítása:
Márciusban a magjait fóliasátorban vetjük. Palántáit 6-8 heti nevelés után ültethetjük ki a fűszerkertbe.

Felhasználása:
A friss vagy szárított leveleit elsősorban ételek ízesítésére használjuk. Ilyen célú felhasználása már az ókori Egyiptomban is ismert volt. Húsos (sertés, szárnyas, hal), tojásos, burgonya ételek közismert fűszere. Jelentős az élelmiszeripari alkalmazása is.
A szárított levelekkel fürdővizet, szobát is illatosíthatunk.

Hatása:
Szélhajtó, csökkenti a bélpuffadást. Gyulladáscsökkentő. Asztmatikus tünetek esetén is kedvező hatású.
Szedése:
Friss fogyasztásra a leveleit folyamatosan szedhetjük, szárításra legjobb virágzás előtt. A szárítása kis csomókba kötve, függesztve történik.

Tea :

Forrázzunk le 1 csésze forrásban lévő vízzel 1 teáskanálnyi szárított majoránnát, és 3 perc elteltével szűrjük le. A növényből készült tea szélhajtó, étvágygerjesztő, köhögéscsillapító és idegnyugtató hatású.
 

Fürdő :